Sérülések utáni rehabilitáció

A sérülések kezelésének hagyományos protokollja a fájdalomcsillapítás/gyulladáscsökkentés, jegelés, pihentetés és majd idővel elmúlik, már elavult nézet. Ma már tudjuk, hogy a sérülések nagy részét rehabilitálni kell, ellenkező esetben maradandó szövetkárosodásra számíthatunk. Aktív terápia hiányában nemcsak az izmok sorvadnak el, de a mozgásminták is torzulnak, ez rendkívül káros, hisz a fiziológiástól eltérően terhelődnek a csontok, izmok, ízületek. Mindez hosszú távon izomegyensúly-megbomlásokhoz és degeneratív, azaz kopásos folyamatok beindulásához vagy azok felgyorsulásához vezet. Így okozhat egy egyszerű csonttörés térdízületi porckopást, vagy egy teniszkönyök akár befagyott vállat.

A rehabilitáció legfőbb célja tehát a gyógyulás folyamatának felgyorsítása, a maradandó szövetkárosodások elkerülése és az újrasérülés veszélyének radikális csökkentése. Cél tehát a szöveti regeneráció megkönnyítése, az izomerő megőrzése és a mozgásminták tartós megváltozásának, torzulásának elkerülése. Mindezt inaktivitás helyett elsősorban a megfelelő, egyénre szabott mozgásprogram, esetleg - kiegészítésképp - fizikoterápiás kezelések segítségével igyekszünk elérni. Egy ficam, rándulás után a túlnyúlt szalagok többé nem képesek maradéktalanul ellátni a funkciójukat. Ha a rehabilitáció elmarad, az ízület amely  elveszítette stabilitását, nagy a valószínűséggel hamarosan újra sérül. 

A sérülések rehabilitációja nem egyenlő sem az orvosi ellátással, sem a fájdalomcsillapítással vagy a gyulladáscsökkentéssel! Ha tehát egy sérülés esetében a kezelőorvos magától nem irányít bennünket rehabilitációval foglalkozó szakemberhez, a mi feladatunk az, hogy felkeressünk egyet saját egészségünk érdekében. 

A leggyakoribb akut sérülések:

- zúzódások

- rándulások

- szakadások

- ficamok

- törések

  Keressen fel, hogy rehabilitációját szakember kísérhesse végig!